A térdízületünket alkotó csontok egyike a térdkalács (latinul patella). Mindenki jól ismeri, könnyen kitapintható, a térd mozgatásakor fel-le mozogva segíti az ízületi mozgásokat.
Külső felszínén fut a térd feszítő izomzatának az ína, mely végül a lábszárcsont felső részén tapintható csontdudoron tapad. Belső felszíne alkotja patellofemoralis, vagyis a térdkalács és a combcsont közötti ízületet, mely szerves része a teljes térdízületnek. Ugyanolyan hyalinporc borítja, mint az összes ízületi felszínünket és sajnos ugyanolyan sérülékeny is. Az ízületi felszín 3-4 cm2, ehhez viszonyítva terheléskor ( pl. guggolásból felálláskor) elképesztő, több száz kg-os erők hatnak a porcfelszínre. A térdkalács útját a térd nyújtásakor a csont, illetve a combcsont alakja határozza meg.
Normális esetben a patella pontosan illeszkedik a combcsont elülső felszínén található vályúba, mindkét oldala egyenlő mértékben terhelődik. Amennyiben a patella, vagy a combcsont alakja eltérő, egyenetlen terhelés jöhet létre, ami hamar porckárosodáshoz vezethet. A térdkalácsot oldalirányban erős szalagok tartják a középvonalban. Kóros anatómiai helyzet, vagy a szalagok elégtelensége a térdkalács elmozdulását okozhatják a középvonalhoz képest (malpozíció, maltracking). Ez leggyakrabban lateralis (kifelé) irányban történik, mivel erre alacsonyabb a csontos perem.
A térdkalács sérülései közül a leggyakrabbak a csont törése, valamint ficama
Mindkettő a porcfelszínek sérülést rejti magában, és ami miatt fokozottabb odafigyelést igényel kezelésük. Törés esetén törekedni kell a lehető legpontosabb illesztésre. Ficam esetén is az ízfelszínek sérülése a fő probléma. Előfordulhat szokványos (habitualis) patellaficam is, mikor a térdkalács akár naponta többször is elhagyhatja helyét oldalirányban és a Beteg már orvoshoz sem fordul a helyretétel miatt, hanem magának tudja reponálni (helyretenni) a térdkalácsát. Ez azért ritka eset és rendszerint az ízület valamilyen szerzett, vagy veleszületett deformitása, vagy a térdízület tengelyeltérése (nagyfokú valgitás, “X-láb”) okozza. A rendszeres luxatiok a porcfelszínek igen súlyos destrukcióját okozzák.
A térdkalács porcfelszín kezelése jelenleg sem egyszerű feladat, mivel a bevált porcmentő beavatkozások számára igen szűk a tér, valamint vékony a porc alatti csontvastagság (a patella kb 2 cm vastag). Igen gyakran alkalmazott módszer a lateralis release, melynek során átvágásra kerül a térdkalácsot kívülről tartó szalag, ezáltal megszűnik a térdkalácsot leszorító, kifelé húzó erő és a csont felemelkedve szabadon tud mozogni, valamint csökken a porcfelszínre nehezedő nyomás is. Ez könnyebb, panaszmentesebb térdmozgásokat eredményez. A műtét elvégezhető nyílt feltárásból, valamint arthroscoposan is. A cél a retinaculum (szalag) rostjainak maradéktalan átmetszése. A beavatkozásnak jelentős szövődményei nincsenek, ízületbe történő vérzés alakulhat ki, ami azonban gondos technika mellett igen ritkán fordul elő. Súlyos destrukció esetén szóba jöhet az izolálát patellofemoralis protézis beültetése, azonban ez a műtéttípus manapság még nem igazán szerepel a mindennapi ortopédiai beavatkozások között az implantátum magas ára, valamint az eddig végzett műtétek szerény eredményei miatt. Legtöbbször a patellofemoralis artrózis együtt jár a térdízület teljes kopásával, így a megoldás idősebb betegek esetében rendszerint teljes térdízületi protézis beültetés.
A lateralis release arthroscopos térdműtét
Az alábbi videón a lateralis release arthroscopos végrehajtása látható: jól látszik az elején, hogy a térdkalács “balra húz”, vagyis a kép bal oldalán lévő porcfelszín jobban terhelődik, míg a jobboldali porcterületek szint alig. A beavatkozás végén a patella ismét centrálisan helyezkedik el.
Írta: Dr. Perlaky Tamás ortopéd sebész, térdspecialista
Online bejelentkezés
Foglaljon egyszerűen, gyorsan időpontot ortopéd magánrendelésre, a Menta Ortopédiai Egészségközpont munkatársaihoz!
