A veleszületett mozgásszervi betegségek általában jellegzetes tüneteket okoznak már csecsemőkorban is. Vannak közöttük olyanok, amelyek könnyebben észlelhetőek, és vannak olyanok, amelyeknél a hatékony szűréshez kiegészítő műszeres vizsgálat is javasolt. A leggyakrabban szerencsére nem durva anatómiai eltérésekről van szó, hanem inkább funkconális zavarokról.
Ide tartoznak az igen sokszor észlelt, változó súlyosságú izomtónus zavarok, a csípőficam, a dongaláb, vagy a ferdenyak deformitás is.
Közös jellemzője ezeknek az eltéréseknek, hogy kezdetben egyáltalán nem, vagy csak minimlis mértékben észlelünk anatómiai eltéréseket a háttérben. Azonban a mozgásszervrendszer fejlődésére jellemző, hogy a baba növekedésével, a mozgás minták finomodásával párhuzamosan fejlődik a csont-ízületi és az izom-szalag rendszer. Amennyiben tehát a kezdeti, még anatómiai eltérések nem kerülnek korrekcióra, azok hónapok, évek alatt struktúrális deformitásokat, anatómiai eltéréseket fognak okozni.
A különbség pedig a funkcionális eltérések és az anatómiai deformitások között óriási! Míg előbbieknél egy rossz pozíciót, az izmok nem ideális működéséből adódó eltérést konzervatív, azaz nem műtétes kezeléssel, gyógytornával tökéletesen meggyógyíthatunk, addig a kialakult anatómiai deformitások esetén már rendszerint műtét szükséges, és ezzel sem mindig biztosítható a teljes gyógyulás.
Kulcs fontosságú tehát a csecsemők időben elvégzett ortopédiai szűrővizsgálata. Míg bizonyos eseteknél elegendő a fizikális vizsgálat, más betegségekben, például a csípőficam szempontjából fokozott kockázatú csecsemőknél (csípőbetegség a családban, farfekvés, császár metszés, nagy születési súly, stb.) Az ultrahangos vizsgálat 25-ször hatékonyabbá teszi a szűrést az egyszerű fizikális vizsgálatnál!
Írta: Dr. Skaliczki Gábor, PhD ortopéd sebész, vállspecialista
Online bejelentkezés
Foglaljon egyszerűen, gyorsan időpontot ortopéd magánrendelésre, a Menta Ortopédiai Egészségközpont munkatársaihoz!
